Ezen oldal elindítására Borsi Emi (néhai főnököm, jelenleg barátnőm) és Zorán ösztökéltek, tudtukon kívül.
Emi egy tartalmas és minden apró részletre kiterjedő blogot vezet, Lili kislánya születése óta. Mivel az én gyermekeim 13, 12, 6 és 5 éve érkeztek családunkba, pont ideje volt, hogy elkezdjem nekik megörökíteni midennapos és különleges eseményeit életüknek, életünknek.
...és hát a dal, amit Zorán feldolgozott...

2008. december 1., hétfő

Jó ebédhez szól a Lilla

Vasárnapi ebédnél Lillácskát épp a világ keletkezése foglalkoztatta.
"Anya! Az első gyereknek az anyukájának hogy volt anyukája és őt ki takargatta be, amikor még nem volt senki??"
Elmeséltem, hogy az emberek több módon képzelik el a kezdetek-kezdetét. Vannak akik úgy gondolják, hogy Isten teremtette az első embert, majd társat is alkotott neki és arra is figyelt, hogy be legyenek "takarva". Mások pedig az anyagi világban és annak létrejöttében hisznek, az ősrobbanástól, a nagyon egyszerű élőlényeken át, a majmoktól egészen a felegyenesedett, értelmes emberig. Bevallom itt a sorrendiséggel pici problémám volt és olykor bizonytalankodtam, ezért - bár nem szoktam - a végén megkérdeztem Lillát, hogy választ kapott-e a kérdésére, mire ő nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem. :)
Erről majd olvasnunk kell neki, mert nem szeretném, hogy pontatlanul rögzüljön a kis szivacs agyában bármi.

Nincsenek megjegyzések:

Büszkeség, balítélet nélkül.

Újabb büszkeség.